Ezt jelentik a leggyakrabban használt pénzügyi rövidítések

THM, KHR, JTM, EBKM – a szakértő válaszol

A pénzügyek, a hitelezés és a banki ügyintézés világában gyakran találkozhatunk olyan kifejezésekkel, rövidítésekkel, amelyek szakértő magyarázatra szorulnának – hiszen nem mindenki számára egyértelmű, hogy mit is takar és miben segít a JTM mutató, vagy hogyan és mikor kerülünk fel a KHR rendszerébe? A Credipass szakértői ezúttal ezeket igyekezték körüljárni.

Sok olyan banki és pénzügyi fogalommal találkozhat egy hitelfelvétel során az ügyfél, amelynek magyarázatához és értelmezéséhez szakértő segítségre van szükség – a Credipass pénzügyi szakértőinek ez a tapasztalata, hiszen ahhoz, hogy a banki ajánlatokat érdemben össze lehessen hasonlítani, szükség van az alapfogalmak, rövidítések pontos ismeretére. Melyek azok az általános kifejezések, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb kérdés felmerül?

A Credipass szakembereinek tapasztalata szerint, a leggyakrabban ismételt rövidítések között említhető a THM, azaz a teljes hiteldíj mutató, de gyakran felmerül az ügyfelek részéről a JTM mutató értelmezésének kérdése is. 

Azt is fontos tudni, hogy a pontos THM értéket csak a konkrét futamidő és hitelösszeg ismeretében lehet meghatározni, ezért a bankok a hirdetéseikben a törvényben meghatározott összegre és futamidőre adják meg a THM értékét (az ún. referencia THM-et). És mi a helyzet a szintén sokat emlegetett JTM-mel, azaz a Jövedelemarányos Törlesztési Mutatóval? 

Ha a JTM-ről beszélünk, akkor meg kell említenünk a másik adósságfék szabályt, a HFM-et, azaz a Hitelfedezeti Mutató fogalmát is: ez határozza meg, hogy a kölcsön fedezeteként felajánlott vagyon hitelbírálatkor megállapított forgalmi értékének, maximum hány százaléka lehet a felvehető kölcsön. A HFM a fedezetek értékének arányában korlátozza azt, hogy mekkora összegű hitelt kaphat az ügyfél.

A KHR, azaz a Központi Hitelinformációs Rendszer kapcsán is sok a kérdés az ügyfelek részéről a Credipass szakértői szerint: mi is pontosan a KHR? És minden esetben rossz, ha szerepelünk a „KHR listán”? Nos, a KHR fő feladata kezelni és tárolni a felvett hitelekkel kapcsolatos, banktitoknak minősülő adatokat és ezekről az arra jogosultaknak információkat szolgáltatni. Ehhez az adatbázishoz minden bank hozzáfér, illetve kötelezően továbbítja is ide a magánszemélyek és vállalkozások által felvett hitelekről a legfontosabb információkat. A KHR lényegében tehát azt a listát jelenti, ahol minden hitellel, tartozással kapcsolatos adatunk megtalálható. Amint a bankunk kibocsát részünkre egy hitelkártyát, vagy felvesszük az egyetemi évek alatt a diákhitelt, felkerülünk a listára, de ahogy a szakértő elmondta: ez nem kizárólag a negatív adóslistát jelenti (azaz a régi nevén BAR listát). Hiszen ide nem csak azok kerülnek be, akiknél fizetési mulasztás áll fenn. Ezeknek akkor van jelentősége, ha újabb hiteligénnyel fordul az ügyfél a bankokhoz, hiszen ilyen esetben a pénzintézet a hitelbírálat során vizsgálja, hogy maximálisan mekkora törlesztőrészletet bír el az igénylő jövedelme. Ehhez pedig elengedhetetlen tudniuk, hogy milyen, már meglévő hitelekkel rendelkezik.

A befektetések, bankbetétek és állampapírok világában további nagyon fontos és gyakran felmerülő rövidítés az EBKM. Ahogy a THM a hiteleknél, úgy az EBKM (vagyis teljes nevén az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató) a bankbetéteknél, megtakarítási termékeknél biztosítja az összehasonlíthatóságot – azaz évesített betéti kamatra „fordítja le”, hogy milyen hozammal jár az adott termék. Ezzel a számmal fejezhető ki százalékosan, hogy mennyi lesz a nyereség abban az esetben, ha lekötött betétbe tesszük a pénzünket. Ez, valamint a THM mutató is nagyon hasznos, hiszen segíti az ügyfeleket abban, hogy könnyebben tudják eldönteni, melyik termékkel járnak a legjobban. Természetesen ezt a folyamatot tovább lehet egyszerűsíteni egy pénzügyi szakértővel, aki eligazít és irányt mutat ezen szabályok, mutatók és rövidítések útvesztőjében. További pénzügyi fogalmak és kifejezések magyarázata a Credipass Pénzügyi Fogalomtár olvasható.